|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 5 találat | lapozás: 1-5 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Dávid Emil 2006. január 28.Ha valaki áttekintené Kézdiszentlélek amatőr színjátszásának utóbbi száz évét, a csúcsot vitathatatlanul a Jézusfaragó ember 1938-as bemutatásában jelölné ki. /Az 1908–1968 között Kézdiszentléleken bemutatott színművek listáját összeállította a falu néhai szorgalmas krónikása, Bartos Endre, és közreadta a Művelődés 1969. februári számában./ Nyirő József ,,havasi színjátékának” előadásáról még húsz-harminc évvel később is úgy beszéltek az egykori nézők, mint felejthetetlen élményről. A kézdiszentléleki szabadtéri produkció rendezője és a darab főszereplője Szakács Antal /1900-1980/ tanár volt, aki 1932–1940 között teljesített kántori szolgálatot a felső-háromszéki faluban. Szakács Antal Gyergyóalfalu szülötte, ugyanott kezdte tanítói és kántori pályáját, majd a tanári oklevél megszerzése után ugyanitt került szembe a román állami hatóságokkal, amikor egyik nyilvános szereplését államellenesnek minősítették, politikai pert indítottak ellene (1924). A két és fél évig tartó per végén felmentették a vád alól Szakács Antalt, aki ezt követően Csíkszentdomokoson nyert kántortanítói állást, aztán néhány évre visszatért szülőfalujába, ahol az iskola tanára lett. Dalkört és műkedvelő színjátszó csoportot vezetett, hangversenyt szervezett. A nehéz időkben irányt adó értelmiségi volt. Kórusa olyan kiváló volt, hogy meghívást kaptak az 1938-ban Budapesten tartott Eucharisztikus Kongresszus rendezvényein való fellépésre. Szakács Antal ugyanakkor pezsgésbe hozta a falu amatőr színjátszó mozgalmát, évente mutattak be színműveket. Megérdemelt megbízatást kapott, Háromszék vármegye tanügyi és népnevelői előadója volt 1940–44 között, aztán jött a frontszolgálat. Az anyaországban telepedett le, mivel Erdélybe nem térhetett vissza. 1946-tól népművelői munkakörben, később pedig tanárként dolgozott Bonyhádon, a frissen letelepített bukovinai székelyek körében, a szellemi otthonteremtéshez járult hozzá olyan, Székelyföldről származó értelmiségiekkel együtt, mint a kézdivásárhelyi Földi István, illetve magát az áttelepítést központi szintről irányító, ugyancsak kézdivásárhelyi születésű és gelencei kötődésű Bodor György. Szakács Antalt 1960-ban nyugdíjazták, s a következő évben Érden telepedett le. Az itt töltött évek alatt néha még fel-fellángolhatott a régi szenvedély, a versmondás, a rendezés, a közművelődésben való cselekvő részvétel. 1980-ban hunyt el, az érdi Újvárosi temetőben pihen. Az Új Ember című katolikus hetilapban Domokos Pál Péter búcsúztatta. Dr. Kolta László 2004-ben Bonyhádon jelentette meg füzetnyi terjedelmű munkáját Szakács Antal tanárról és népnevelőről. Kézdiszentléleken a Dávid Emil kántor vezette egyházi vegyes kar felvette 2001-ben egykori hírneves vezetőjének nevét. /Borcsa János: Szakács Antal, a lélek mindenese. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./2010. augusztus 21.Szent királyunk napja a PerkőnTegnap a Szent István-búcsú Kézdiszentlélek központjában az egy évvel ezelőtt felavatott egész alakos Szent István-szobor előtti téren kezdődött. Csüdör Katalin könyvtáros bejelentette: Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke objektív okok miatt nem lehet jelen, később látogat Kézdiszentlélekre, majd Balogh Tibor polgármester és Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke mondott beszédet. Az ünnepségen Soós Tamás, a Heves megyei közgyűlés elnöke, valamint Kézdiszentlélek testvértelepüléseinek küldöttei, Budapest XI. kerületének, Fony, Szentgál és Piliscsaba képviselői voltak jelen, és ötven, Vajdaságból érkezett nagycsaládos is részt vett. A koszorúzás után a több száz fős tömeg elindult a szent hegy felé, ahol pontosan tizenkét órakor ismét megszólalt a perkői kápolna harangja, búcsúra szólítva a Szentföld falvainak hívő katolikus népét. Előző nap a hagyományokhoz híven Kiskászon ifjúsága díszítette fel a Szent István-kápolnát és környékét. A kis kápolna mögötti szabadtéri oltár előtt több százan hallgatták az ünnepi szentmisét, Szent István királyunkra emlékeztek. A Dávid Emil kézdiszentléleki kántor által vezényelt egyházi énekkar szent királyunk emlékét idéző énekeket adott elő. Az ünnepi szentmise főcelebránsa Bereczi István gelencei plébános volt, aki Szent István életét példaként állította a mai nemzedék elé. Az ünnepi szentbeszédet Drócsa László kézdikővári plébános mondta, aki a nagy, szent királyra emlékezve kemény hangon ítélte el az abortuszt, az öngyilkosságot, az egykézést, az Istentől eltávolodókat, elanyagiasodó világunkat. A kővári plébános nem mulasztotta el bírálni azokat sem, akik eltávolodtak a Szent István-i örökségtől, a keresztény hittől, a tiszta erkölcstől. A nagy király egész életében azt akarta, hogy a magyar összetartó nép legyen. A széthúzás nem tesz jót a magyarságnak sem nálunk, sem az anyaországban, ott, ahol három magyar öt pártra szakad, ott nem csak magyar jövőnk forog kockán, hanem örökségünk is — hangsúlyozta. Szentbeszéde végén azt is elmondta: éppen szent királyunk napján lépett érvénybe a kettős állampolgárság megadásáról szóló törvény. Ismét van anyaországunk, hiszen Magyarország elismerte elszakított gyermekeit — mondta a plébános. A szentmise végén Csiby József kézdiszentléleki plébános házigazdaként mondott köszönetet mindazoknak, akik hozzájárultak a szentmise megszervezéséhez és lebonyolításához, majd átadta a szót Szabó Álmosnak, a Világ Győzelmes Királynője, Magyarok Nagyasszonya Szent Korona Lovagrend Erdélyi Rendtartománya kormányzójának, aki társaival együtt idén a Szent Korona hű mását hozta el a Perkőre. Az áldás és elbocsátás után az ünnepi szentmise a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget. Mindkét helyen a bélafalvi hagyományőrzők álltak díszőrséget. Délután a perkői szabadtéri színpadon néptáncfesztiválra és a Kormorán Memory Band koncertjére került sor, az ünnepség sötétedés után őrtűzgyújtással fejeződött be. Iochom István. Erdély.ma 2012. augusztus 21.Keresztállítással ünnepeltek Perkőn (Szent István napja Háromszéken)Tegnap a Szent István-búcsú 10 órakor Kézdiszentlélek központjában, a három évvel ezelőtt felavatott egész alakos Szent István-szobor előtti téren kezdődött, ahol több száz felső-háromszéki, erdélyi és határon túlról érkezett zarándok volt jelen. A szent király kőszobránál Balogh Tibor polgármester, Tamás SÁndor, a megyei tanács elnöke és Olosz Gergely képviselő mondott ünnepi beszédet. Szélyes Margit szoprán, a Kovászna Megyei Művelődési Központ zenei szakelőadója két Szent István-éneket adott elő. Az eseményen a kőkereszteket állító egyházközségek egyházi és világi képviselői, Kézdiszentlélek testvértelepüléseinek – Budapest XI. kerülete, Fony, Szentgál és Nyéklábháza – küldöttei is jelen voltak, továbbá dr. Csige Sándor Zoltán csíkszeredai magyar konzul, a Szent Gellért Lovagrend Márton Áronról elnevezett erdélyi rendtartománya, valamint a brassói Máltai Szeretetszolgálat képviselői és Bajorországból is érkeztek zarándokok. Bartalus Zoltán volt zabolai, jelenlegi madéfalvi plébános hetven zarándokkal érkezett Kézdiszentlélekre. A koszorúzás után a több száz fős tömeg egyházi énekeket énekelve és templomi zászlókkal az élen elindult a szent hegy felé. A kerített műemlék templomnál várakozók is csatlakoztak hozzájuk. Torja lovas huszárokkal és szekerekkel vonult fel Hatos Mihály római katolikus plébánossal, tábori lelkésszel az élen. A keresztállító egyházközségek hívei mind a tizennégy stációnál megálltak, ahol az illető település plébánosai áldást mondtak, a kézdiszentléleki egyházi kórus pedig az alkalomhoz illő énekeket adott elő. Az eddigi szokásoktól eltérően a perkői kápolna kis harangja nem délben, hanem kissé megkésve, negyven perccel később szólalt meg. A hagyományokhoz híven előző nap Kiskászon ifjúsága feldíszítette a Szent István-kápolnát és a szabadtéri oltárt. Több száz fős tömeg gyűlt össze meghallgatni az ünnepi szentmisét, hitet tenni, Szent István királyunkra emlékezni. A Dávid Emil kézdiszentléleki kántor által vezényelt egyházi énekkar István királyunk emlékét idéző énekeket adott elő. Az ünnepi szentmise főcelebránsa ft. Vargha Béla kézdi-orbaiszéki római katolikus főesperes volt. A ma megáldott keresztút örökké figyelmeztesse utódainkat, csak úgy maradhatunk meg, ha összetartunk, és ragaszkodunk keresztény hitünkhöz – hangsúlyozta a főesperes. Az ünnepi szentbeszédet Urbán János, azaz Erik ferences szerzetes, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója mondotta el. Szent István egész életében azt akarta, hogy a magyar összetartó nép legyen, házát és hazáját sziklára építse. Építenünk kell hazát és házat – mondotta a ferences atya. A búcsús szentmise végén Vargha Béla főesperes és Csiby József kézdiszentléleki plébános házigazdaként mondott köszönetet mindazoknak, akik hozzájárultak a szentmise megszervezéséhez és lebonyolításához, valamint a Golgota keresztjeinek megépítéséhez. A Kálvária kőkeresztjeit a sepsiszentgyörgyi Balázs István építész tervezte, a kereszteket Bartalis Béla és családja készítette el, a támfalak Ráduly Barna és Vargyasi Szilveszter, valamint csoportjaik munkáját dicsérik. Az áldás és elbocsátás után az ünnepi szentmise a magyar és a székely himnusz közös eléneklésével ért véget. A Mária Rádió élőben közvetítette a perkői búcsút. Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. augusztus 21.Szent István-búcsú a PerkőnIsmét megszólalt tegnap a perkői kápolna kis harangja, búcsúra szólítva a Szentföld falvainak hívő katolikus népét. Előző nap a hagyományokhoz híven Kiskászon ifjúsága díszítette fel a Szent István-kápolnát és környékét. Perkői szentbeszédében Kovács Sándor kolozsvári főesperes-plébános úgy vélekedett, a magyarság letért a Szent István által kijelölt útról. A Szent István-búcsú tegnap 10 órakor Kézdiszentlélek központjában, az öt évvel ezelőtt felavatott egész alakos Szent István-szobor előtti téren kezdődött mintegy kétszáz felső-háromszéki, erdélyi és határon túlról érkezett zarándok jelenlétében. Kézdiszentlélek testvértelepüléseinek – Budapest XI. kerülete, Piliscsaba, Alsónyék, Szentgál és Nyéklábháza – küldöttei is együtt ünnepeltek a kézdiszentlélekiekkel. A Szent Gellért Lovagrend Márton Áronról elnevezett erdélyi rendtartományának négy tagja állt díszőrséget a szobornál. Magyarország csíkszeredai főkonzulátusát Ónody Rita Éva konzul képviselte. Márton Árpád parlamenti képviselő mellett Olosz Gergely volt képviselő és exszenátor is jelen volt, akit Kézdiszentlélek barátjaként konferáltak be. A szent király kőszobránál az egyházi kórus fellépése után házigazdaként Balogh Tibor polgármester, Nagy Károly Zoltán, Magyarország bukaresti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, majd Bándi Lilla Enikő és Voloncs Attila, a Magyar Nyelvért Benedek Elek Emlékdíj idei és tavalyi díjazottja mondott ünnepi beszédet, ezt követően Thiesz Katalin és Bartók Botond énekelt. Koszorúzás után a több száz fős tömeg egyházi énekeket énekelve, templomi zászlókkal elindult a szent hegy felé, útközben elvégezték a keresztúti ájtatosságot a 2012-ben felállított kőkereszteknél. A nagy meleg ellenére mintegy kétezren vonultak a szabadtéri oltár elé, hogy meghallgathassák a másfél órás ünnepi szentmisét, előtte a Dávid Emil kézdiszentléleki kántor által vezényelt egyházi énekkar szent királyunk emlékét idéző énekeket adott elő. A búcsús szentmise főcelebránsa Kovács Sándor kolozsvári főesperes-plébános volt, aki szentbeszédében arra kérte a jelenlevőket, legyenek hűségesek őseink szent hitéhez, nemzetünk gyökeréhez. Mint mondta, a magyarság letért a Szent István által kijelölt útról, a tévelygő nyáj a mai világban pedig nehezen tér magához. „Korunk ellentmondása, hogy magasak az épületek, de kicsinyes a természetünk. Szélesebbek útjaink, de szűkebb látókörünk. Nagyobbak házaink, de kisebbek családjaink. Több a kényelmünk, de kevesebb az időnk. Több képzettséggel, de kevesebb értelemmel, több tudással, de kevesebb belátással rendelkezünk. Több a szakértő és mégis, több a gondunk. Több a gyógyszerünk, de kevesebb és gyengébb az egészségünk. Túl keveset nevetünk, túl gyorsan vezetünk. Túl sokat beszélünk, túl ritkán szeretünk. Túl gyakran gyűlünk, túl ritkán imádkozunk. Éveket adunk az élethez, nem pedig életet az évekhez. Nagyobb dolgokat teszünk, nem pedig jobb dolgokat” – hangsúlyozta a kolozsvári főesperes. A szentmise végén Pál Ferenc kézdiszentléleki plébános házigazdaként mondott köszönetet mindazoknak, akik hozzájárultak a szentmise megszervezéséhez és lebonyolításához, külön kiemelve, hogy az ünnepségen a Máltai Lovagrend brassói képviselői is jelen voltak. Áldás után az ünnepi szentmise a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget. Iochom István, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. augusztus 21.Szent László-szobrot avattak KézdiszentlélekenSzent István-búcsú a Perkőn A tegnapi kézdiszentléleki Szent István-búcsú fénypontja volt a Szent László-szobor-avatás. A helybeliekkel együtt ünnepelt a három magyarországi testvértelepülés, Budapest XI. kerülete, Szentgál és Alsónyék küldöttsége is. A Perkőn mondott szentbeszédében Tamás József segédpüspök hangsúlyozta: „Vegyetek példát Szent István királyunktól, aki országát és népét kereszténnyé tette.” Az egész napos rendezvény szokás szerint a főtéren álló Szent István-szobornál kezdődött, ahol házigazdaként Balogh Tibor, a község polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket, a szép számban megjelent helybelieket, a búcsúra határon innen és túlról érkezett zarándokokat, a világi és egyházi elöljárókat, valamint a testvértelepülések küldöttségeit. Az ünnepléshez megfelelő hangulatot az egyházi énekkar és Balogh Mónika Beáta énekes teremtette meg. Az elöljáró rövid beszédében országalapító szent királyunk alakját és történelemalakító szerepét méltatta, majd koszorúzás következett. A szent király kőszobrától a tömeg a templom közelében kialakított Szent László parkhoz és -szoborhoz vonult, ahol Balogh Tibor polgármester mondott elsőként ünnepi beszédet. A szobor két oldalán díszőrséget állt a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság négy „vitéze”. „Az idei Szent László-emlékév alkalmat teremtett arra, hogy a községünkben kialakított teret elnevezzük róla, azt egy őt ábrázoló mellszoborral ékesítsük. Köszönet Bartalis Béla kőfaragónak a szobor talapzatáért, Todor Elődnek a szobor elkészítéséért, Venczel Róbertnek a park kivitelezéséért, Gál Bélának pedig a villanyhálózat kiépítéséért, valamint minden kollégámnak, a támogatóknak, akik hozzájárultak a terv kivitelezéséhez” – mondotta a polgármester. Tamás Sándor, a megyei önkormányat elnöke párhuzamot vont a két szent király alakja között. „Szent István országépítő nagy művét László király folytatta. Szent László megerősítette a magyar államot, amelyet megvédett minden külső támadástól és belső ármánytól, a hatalmasságok között reálpolitikát folytatva biztosította országunk függetlenségét. Megvédte a magyarokat a nomád népek pusztításától. Bár pontosan tudjuk, hogy Felvidéken és Székelyföldön azért maradt meg több Szent László-emlék, mert az ország többi részén a törökök leromboltak, földig égettek számtalan templomot, mégis arányaihoz mérten Székelyföldön azért van a legtöbb Szent László-emlék, mert mi, székelyek hű katonái voltunk a határvédő lovagkirálynak, és a mai napig is hiszünk legendás élete útmutatásainak. Hisszük a Szent László-pénzek legendáját, hisszük az általa fakasztott források csodatevő erejét. Pontosan tudjuk, hogy a Képes krónika egyik, a szent királlyal kapcsolatos iniciáléjának kucsmás alakja székely hadvezér, sőt, azt is tudjuk, hogy Grigore Ureche moldvai krónikaíró is írt a székelyek élén vívott, tatárok feletti győzelméről. Tehát méltán vagyunk büszkék királyunkra. Székelyföldön belül, Háromszéken Bibarcfalva, Gelence, Gidófalva, Kilyén, Kökös, a kézdiszentléleki Perkő tetején álló kápolna, Sepsibesenyő, Szacsva őrzi kisebb-nagyobb mértékben falfestményeit, emlékképeit a nagy királynak” – hangsúlyozta a megyei tanács elnöke. Csige Sándor, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja szintén a két Árpád-házi szent király alakját méltatta, augusztus 20-át a magyarság legfontosabb ünnepének nevezve. A vezető konzul hitet, kitartást és állhatatosságot kívánt minden magyar érzelmű embernek, Kézdiszentlélek lakóinak, kiemelve, hogy ez az egyetlen felső-háromszéki település, ahol mindkét szent királynak szobrot állítottak. A szobrot Tamás Sándor és Balogh Tibor leplezte le, majd Tamás József segédpüspök áldása után a szoboravatás koszorúzással zárult. Ezt követően indult a búcsújárók körmenete a Perkőre, útközben minden település és a nagyszámú zarándok elvégezte a segédpüspökkel a keresztúti ájtatosságot a 2012-ben állított emlékjeleknél. Mivel az idei ünnep vasárnapra esett, az előző évekhez viszonyítva a zarándokok száma megkétszereződött. Az ősi kápolna mögötti szabadtéri oltárnál 12 óra után kezdődött a búcsús szentmise, amelynek főcelebránsa Tamás József segédpüspök volt. A nagy meleg ellenére mintegy kétezren vonultak a szabadtéri oltár elé, hogy meghallgathassák a másfél órás ünnepi szentmisét, előtte a Dávid Emil kézdiszentléleki kántor által vezényelt egyházi énekkar szent királyunk emlékét idéző énekeket adott elő. Tamás József szentbeszédé¬ben arra kérte a jelenlevőket, legyenek hűségesek őseink szent hitéhez, nemzetünk gyökeréhez. „Vegyetek példát Szent István királyunktól, aki országát és népét kereszténnyé tette, ő testesítette meg a történelem folyamán legelőször a keresztény királyok eszményképét, ő volt az első olyan király, aki szentté tudott lenni, és népének olyan atyja, akit azóta is tisztelettel és szeretettel vesznek körül és szentként tiszteltnek” – mondotta a főpap, aki négy nagy emberi bűnt – kevélység, kapzsiság, hazugság és erkölcstelenség – sorolt fel, amelyek a mi életünket, keresztény értékeinket próbálják tönkretenni. A szentmise végén Pál Ferenc kézdiszentléleki plébános házigazdaként mondott köszönetet mindazoknak, akik hozzájárultak a szentmise megszervezéséhez és lebonyolításához. Áldás után az ünnepi szentmise a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget. Délután három órától a nyeregben Szent István-napi ünnepség kezdődött, amelynek során a kőszínpadon előadták Az államalapítástól Szent László haláláig című bábelőadást, amelyet néptáncfesztivál és hagyományőrző délután követett. A Szent László királynak szentelt idei első őrtüzet 22 órakor a Perkőn gyújtották meg, majd még huszonhárom háromszéki településen lobbantak fel a lángok. Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) lapozás: 1-5
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
